Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gusztávtáró (Rónatelep) története.




 

Róna-bányatelep Zagyvaróna határában,a 628 m magas Szilváskő oldalában fekszik.Salgótarjánból iparvasúttal Vízválasztóig lehet jönni.ahonnan a legrövidebb útja a Budavölgyön keresztül vezető gyalogút.A kb.4 km-es út utolsó fél km-es,erős kapaszkodóban fejeződik be.A fáradságos utat azonban feledteti az a fenséges panoráma,amit a táj nyújt a turistának. Észak felé az Ipoly és Rima völgye felett lévő Ős-vepor,délen a Mátra, kelet felé a Tarna és Eger völgye,míg nyugatnak,Salgótarján felé látható,katlanszerű,hegyekkel szegélyezett mélység kÍvánkozik a festő vásznára.


 

Zagyvaróna község határában elsőnek indult meg a széntermelés.1848-ban Moosbrugger Jeromos osztrák vállalkozó,Weber Alajos mérnökkel br.Prónai Albert Zagyvai birtokán kezdte meg a széntermelési előmunkálatokat. 1856-ban Preussner József szénkereskedő megvette a bányát, s tengelyen fuvarozta a szenet Budapestre,de vállalkozása megbukott.


 

A félbehagyott bányát Weszteig Gergely vállalkozó 1859-ben újra kinyitotta.A sok hányódással küzdő vállalat 1867-ben indult erős virágzásnak,amidőn a vasúti szállítás megkezdődött.Az első vonat 1866-ban futott be Salgótarjánba. Róna-bányatelep,Gusztávtáró elnevezéssel 1891-ben nyílt meg. Szene a Medves-Szilváskői Sasbérc alatt terül el. 5 kisebb vetőt tártak fel.Ezek között a legnagyobb alig 15 m.A Nógrádi medencének ez a legnyugodtabb települési része.A széntelepek csaknem szintesen feküsznek,a vágatok zsinór egyenesen futnak.A bérc 5.5 km hosszú és 2.5 km széles. Az É-D-i irányú őspatak a főtelep felső padját is kimosta és elhordta,az így keletkezett völgy később bazalt kitörésekkel vastagabban töltődött fel.


 

A medvesi részt az I-II-III-V-VI-VII.tárókkal,a szilváskőit pedig a IV. táróval fejtették le.Megnyitásuk 1891-1910-es évekre esik. A főtelep 4-4.40 m vastag volt.Csak 2.2 m vastag felső padot fejtették le. A mezőt 30-30 m közökben osztókkal és feltörésekkel sakktáblaszerű pillérekre osztották,és ezeket hazafelé lefejtették,s az ácsolatok kirablásával beomlasztották.A jelenben művelés alatt áll a 3.telep alsó padja,amelynek átlagos vastagsága 1 m.Alkalmazott fejtés az omlasztó pillér fejtése.


 

A szenet 4 km hosszú 1891-ben épült kötélpályán továbítják a Vízválasztói állomásra,ahonnan iparvasúttal szállítják Salgótarjánba,a Zagyva rakodóra.A kötélpálya 90 fok alatt meg van törve.A kasok 5 mázsássak és 125 cm-es sebességgel közlekednek a pályán.A vontatási erőt 30 lóerős,3 db.32 négyzetméter fűtő felületű láhccsöves kazán szolgáltatta. A Szilváskői szenet termelő IV.tárónál már benzingépet alkalmaznak egésszen 1912-ig, amikor a Vízválasztói villamos erőmű energiájával táplált villanymotorok lépnek szolgálatba.


 

A déli rész lefejtése után,1920-ban az északnyugati teleprészen,a VI.táróval folyt a művelés.Amikor a VI.táró kifogyott Rónatelep nyugdíjas teleppé változott. Csaknem 10 esztendeig csak a saját szükségletét termeli ki és a Ceredi szeszgyár igényét fedezi.


 

Az 1938.évben lebontják az elévült kötélpályát,hogy 1940.évben ujjá építsék az akkor újra megnyitott üzemnek.Az üzem megnyitás célja,a Vízválasztói erőműnek porszénnel való ellátása.Az üzemet 10-15 vagonra tervezték,de napi 40-45 vagont is termelt.


 

Az 1891-ben megnyitott üzem legnagyobb gondja a munkáskérdés megoldása volt, mert a környék lakossága semmi pénzért sem volt hajlandó a bányában dolgozni.Megindult tehát a toborzás.Ausztriából 90 gráner,Somoskőújfaluból 4 család,Bárnából 2 család és még 2 juhász család volt a telep első lakossága.A lakosság elhelyezésére a mai sportpálya helyén, 3 sorban 12 deszkabarakot készítettek kb 100 férőhellyel.A baraktábornak már volt kocsmája és 2 szülésznője.A következő évban,1892-ben 15 ház(a mai felsősor) felépült az iskolával. az iskolában a következő évben meg is kezdődött a tanítás.Az iskola a mai kaszinó helyén volt.1893-ban ismét 15 ház készült el,(a mai középső sor).


 

A megszaporodott lakosság ivóvíz szükségletének biztosítására vízvezetéket létesítettek.A vízvezetéket a Budavölgyből gőzhajtású nyomószivattyúval táplálták.A vizet a rónai lapos telepfelé lévő peremén épített víztartályba nyomják ahonnan természetes lefolyással a telem minden részébe eljuthat az ivóvíz.


 

Mivel a környék idegenkedése a bányamunkától szünőben volt,ismét bővíteni kellett,ezért 1894-ben még egy sor házat(a mai alsósor) kellett építeni.Ebben az évben létesült a munkásság ellátását célzó élelemtár is.


 

A toborzott és vándor munkásokat az üzem úgynevezett "bányai"bútorokkal látta el,ami a következőkből ált:2db vaságy; 2 db asztal; 1 db láda; 2-3 db lóca. Mellékhelységek még nem voltak.Az illetmény szén is az udvarokon,az ajtók előtt állt kupacokban.Az eltulajdonítás ellen úgy védekeztek, hogy egyes széndarabokba a robbantásnál használatos gyutacsot (kapszlit) rejtettek el ami az eltulajdonító tűzhelyét szétvetette.


 

A milenium évében, 1896-ban már szivesen jönnek a környékbeli falvakból is telepi lakosnak,így mindig több az állandó lakója az üzemnek. A toborzott munkások közül már alig 30-40 lipták található a részükre felállított barakban,akik meg is maradnak az első világháborúig.


 

A lakásszükség enyhítésére 1907-ben 5 lakást építettek. Az alsósor erdő felőli részére egyet és a kocsiút felé eső részére négyet. Ezután a telep nagyobbodása hosszabb ideig szünetel. 1921-ben kezdődik meg ismét az építkezés. A felsősor folytatása képen az iskola helyére nagy kaszinó kerül, az iskolát a telep másik végébe az erdőbe építik fel, hogy a medence egyik legszebb fekvésű, erdei iskolája legyen,amiben a tanítás 1922-ben meg is kezdődik. Ezen a részen épül még 5 lakás, majd a sportpálya felé, a kocsiút mentén két ikerlakás keletkezik.


Az iskolában két tanév kivételével állandóan folyik a tanítás. 1893.IX.1-ig Karvajszky István, 1905.IX.1-ig Hlavnyai Ferenc, majd egy félévig Bender László tanít. Az 1905/6. és az 1906/7. tanévben a tanítás tanítóhiány miatt szünetelt, amikor a gyerekek az 1 km-re lévő Róna község iskolájába járnak. 1906.IX.1-től 1928.IX.1-ig Blanár Sándor a telep tanítója. Vele együtt tanítanak még 1919.IX.1-től 1921.IX.1-ig Hricsovszki Anna,1921-től 1925.IX.1-ig Thaisz aladár és 1925-től 1928-ban Környei József vette át, aki 1938.IX.1-igműködött a telepen. Működő társa volt egy évig, 1937.IX.1-től 1938.IX.1-ig Visnovszky Zoltán. Környei József után 1938.IX.1-től 1945.IX.1-ig Cserháti József áll az iskola élén, majd ekkor Angyal József váltja föl őt. Mivel 1946-ban az elemi népiskola átszerveződött általános iskolává, 1946:IX.1-én Palkovits Gyula is beosztást nyert az iskolában. A bányatelepnek 402 lelke szép békességben él együtt, megbecsülve a közösség érzetét, iparkodik magát művelni. Állandóan képezi magát a pártnapokon, színdarabokat rendez, négyszólamú dalárdát létesített, ifjúsági és női szövetségbe tömörül. Hódol a sportnak. Labdarúgás, kosárlabda, röplabda, pinpong és tenisz az, amiben szabadidejében kedvét találja. Igen sokan többre becsülve a sakkot azt kultiválják. Versenyeket rendeznek és büszkén viselik a bajnoki érmeket.

 

 

 

 Bővítés alatt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

P.vására

(Kovács Ferenc, 2017.07.16 19:48)

Nagy örömmel olvasom a szuper leírást! 2 évet húztam le a rónatelepi őrsön, amiről sajnos nem találok leírást, említést ! Első kimenőm emléke,hogy a falusi kocsmában totál részegre itattak a kedves falusiak !!
Azóta egyszer jártam arra( Salgó rally-n), de már csak a lepusztult maradványokat találtam az őrs helyén! Feledhetetlen emlékek, első nagy szerelmem (Lívia), Szilváskő, Csió-tanya,(csió-Juliska) Jegy-hegy, Pali bácsi erdészháza a Medvesen, Tajti, Bást, Vecseklő stb. És mind ez 18-19 évesen !!
Mai szemmel, ésszel nagyon örülök, hogy ott voltam!

ST.ZAGYVA UT 135. VEREPES TANYA

(V .Károly, 2012.03.17 18:35)

CSODÁLATOSNAK TALÁLTAM A TELEP ÉS A FALU TÖRTÉNETÉNEK LEIRÁSÁT KÖSZÖNÖM.SZERETNÉM MEGTUDNI HOGY A PÁLYAŐRI LAKÁS VEREPESEN MIKOR ÉPÜLT

Kismaros, Liliom u.6.

(Orosz László, 2010.08.10 21:58)

Nagy örömmel találtam rá az oldalra. Rónabányán (illetve Salgótarjánban ) születtem. Itt töltöttem életem első és csodálatosan szép 14 évét. A bolt és a bánya mellett laktunk (Mező Imre u.22.), ahonnan minden nap láthattam a telepet, Vízválasztót és Tarjánt.
Büszke vagyok rá, hogy itt éltem gyerekkorom legszebb éveit.

Courbevoie, Franciaország

(Besterné Fenyvesi Ági, 2010.01.15 15:21)

E-mail címem: agibester@hotmail.com

38 éve voltam egyszer Salgótarjánban (Brazíliában születtem és 50 évig ott is éltem) és tervemben van a közeljövőben ellátogatni Édesapám szülővárosába.

Courbevoie, Franciaország

(Besterné Fenyvesi Ági, 2010.01.15 15:14)

Óriási örömmel találtam erre a lapra, gratulálok érte!
Apai nagyapám, Ferjancz (majd Fenyvesi) János Rónábányatelepen született 1892-ben, és írt egy könyvet 2 példányban életéről, amit most fordítottam le portugálra brazil születésű gyermekeim és testvérem gyermekei részére. Sok mindent megtaláltam naplójában az itt leírtakról, Hlavnyai és Blanár tanították. Pontos leírást ad naplójában az akkori szokásokról és életkörülményekről. Nagy élmény volt számomra e napló fordítása!