Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A legenda szerint a falut öt család alapította ezek névszerint Kadlót, Hajdara, Janák, Hulitka, Ondrécska. Valószínűleg már előtte is laktak itt emberek, akik a „szénégető ” oldalában fakunyhókban laktak, és faszénégetéssel foglakoztak. Az öt család a mai falu felső részében telepedett le, ahol szélvédett helyet találtak. Szegény tót családok akik a Vág folyó környékéről telepedtek ide. Kezdetben ők is faszénégetéssel, majd földműveléssel foglalkoztak. Házaikat vályogból építették jellegzetes konytetővel amit Poltári cseréppel fedtek. A házakban döngölt földpadló volt, agyaggal mázolva, a falak meszelve. A hosszú esetleg „hambitos” házakban akár 20 ember is lakhatott egyszerre.

Első említést a faluról 1548-ból olvashatunk „Rónya” néven. Akkor a falu a Salgói uradalom része volt Bebek Ferenc tulajdonában. 1825-ben kicsiny tót faluként van említve melynek 70 katolikus és 2 evangélikus lakója volt. A tarjáni egyházhoz van affilálva, ezen felül a Rozsnyó egyházmegyéhez tartozik. Az istentiszteleteket – templom híján – házaknál tartották, közös megegyezés szerint más-más családnál. A faluból kivált egy kis kolónia és a Fénykőn telepedtek le, de ez az ág a későbbiekben kihalt. Helyére egy erdészház épült amely szintén eltűnt, ma már csak az alapjait lehet látni.

1871-ben a falu akkori közepére haranglábat építettek jellegzetes szláv kivitelben. Ez egy zárt tornácos harangláb volt, deszkából melyben egy kis harang helyezkedett el. A harang nem csak egyházi de tűzjelző funkciót is betöltött. Nem sokkal később a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a faluban bányát nyitott ami itt a fellendülést jelentette. A kibányászott szenet az 1891-ben épült 4 km hosszú sodrony-kötélpályán szállították be Vízválasztóra, amelynek nyomai ma is látszanak. Innen a szenet a Vízválasztói Erőműbe, részben a Zagyva-rakodóra rakták ahol a szenet osztályozták és vagonokba rakták.  A XX. Század elején a bánya egy iskolát építetett a faluban amelyben az oktatáson kívül az istentiszteletet is megtartották. A bánya jótékony hatásai közé tartozik az 1920-as években a faluba bevezették a villanyt – ami 110V-al működött – majd a ’30-as években a vizet is.  Erre sok más nagyobb településen évtizedekig nem került sor.

1945-ben a falu községpénzből templomot emeltetett, amely Kadlót Gábor tervei alapján épült. A templom téglái helyi égetésűek, az agyagot a falu mellett ásták és égették ki téglának. Ekkor egy új harangtornyot is építettek a templom mellett, amelyet Hulitka Vilmos ácsolt össze akácfából. A harangtorony kapott egy új nagyharangot, és régi torony kis harangját is átették ebbe. 1963-tól indult meg a buszközlekedés, Rónafalu és Salgótarján között, amiken a bányászokat szállították. A „tyúkólas” vagy „fakarusz” buszok megjelenése előtt gyalog vagy salgóbánya felé, a fogaskerekű vasúttal lehetett bejutni tarjánba.

1968-ban, mivel a szenet már nem volt gazdaságos kibányászni, a környéken az utolsó aknát is bezárták, ekkor egy kisebb kivándorlás kezdődött a faluból de az őslakosság nagy része itt maradt. 1974 április 15.-én a falut hivatalosan Salgótarjánhoz csatolták így még mindíg Rónafalu néven a város VI.kerületeként szerepel. A falut  a kihalás veszélyétől a „KISZ”, majd ennek megszűnésével 1996-tól a Rónafaluért Baráti Társaság próbálja megmenteni. Különböző hagyományőrző műsorokkal, rendezvényekkel próbáljuk a falu lakosságát összetartani, több – kevesebb  sikerrel. 1988-ban a haranglábat az összedőlés veszélye miatt ki kellett emelni, majd egy új betonalapot kapott. 1990-ben újra meg akarták nyitni a bányát amibe azonban a falu nem egyezett bele.

1996-tól újra egy kis fellendülés jellemző a falura. 1997 –98 –ban a falu teljes vízvezetékrendszerét felújították és az utak nagy része is új burkolatot kapott. A kiürült házakba folyamatosan új lakók érkeznek a városokból, a falu különleges fekvése miatt, ezen felül a város önkormányzata két új utca építését is tervezi.

1998-ban a templomhoz egy új fatornyot építtek amibe áthelyzték a harangokat.

Jeleneleg a falunak 4 utcája van összesen 197 lakossal. Az utcák nevei a következők:

Rónai út, Farkasbükk út, Fénykő út és Vajda János út.

Ez volt a múlt. S hogy mi lesz a jövő ?

Azt hiszem erre a kérdésre ti tudtok válaszolni.

 

Forrás: Kadlót Tamás


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.